|
A jó közérzethez hozzátartozik testünk, intim testtájaink tisztán tartása is. A menstruáció a tisztátalanságot jelezte a középkorban, azonban az 1900-as évek elejére sikerült elfogadtatni, hogy a havi vérzés a női test egészséges működését feltételezi. Ezt követően a kereskedelemben is egyre nagyobb számban jelentek meg a "modern" menstruációs eszközök, melyekkel megkönnyíthették a lányok, asszonyok "piros betűs ünnepeit". Az 1920-as években, Amerikában megjelenő Kotex márkanév a cotton-like-texture kifejezésből származik, amely a betét speciális vattabéléses papírrétegére, pamutszerű felületére utal. Az eldobható betét immár diszkrétebb kivitelezésű volt elődjéhez képest. Nem kellett strapabírónak lennie és extrém nedvszívó képességgel rendelkeznie, mert egyszeri használatra készült, nem pedig tartós viseletre. Magas ára azonban sok nő számára elérhetetlenné tette a kezdetekkor. A rákövetkező évtizedben jelent meg a közkedvelt tampon. Megjelenésekor azonban az orvosokból és a nőkből is egyaránt ellenérzést váltott ki, így sikere lassan teljesedett be. A hatásos reklámkampányoknak köszönhetően a lányok, asszonyok elfogadták a gyártók ígéreteit, miszerint a tampon észrevehetetlen és nagyobb fizikai szabadságot nyújt a betéttel szemben. A menstruációs csésze megjelenése az 1930-as, 1940-es évekre tehető. Ez a puha szilikonból, latexből készült eszköz a hüvelybe felhelyezve alkalmazandó, de a tampontól eltérően nem felszívja, hanem tartályként gyűjti össze a vért és a menstruációs folyadékot. A menstruációs csésze többször használható, azonban a betegségek elkerülése végett minden alkalommal sterilizálni kell. Az intim tölcsér a környezettudatos hölgy vásárlók körében az 1980-as években ismét keresetté vált. Ha érdekel, hogyan fejlődött tovább a betét és a tampon a 20. század második felében, klikk ide!
|